Fűtsön okosan!

A háztartások épületek korszerű energia ellátásában egyre inkább megjelenik a drága és bizonytalan jövőjű gázenergia kiváltásaként, a napenergiát hasznosító napkollektor mint kiegészítő fűtés, és teljes alternatívaként a hőszivattyú, mely a környeztünkben mindig jelenlévő –vagy a földben, vagy a levegőben található – hőenergia hasznosítására szolgál.

 NAPENERGIA

Ismert megoldása volt régen, a nyaralók kertjében lépten- nyomon látható feketére festett dísztelen hordók és hozzá tartozó zuhanyrózsa, mely az olcsó melegvízellátást volt hivatott megoldani.

Ennek korszerű, és nem utolsósorban jóval nagyobb hatásfokú megoldása, a jelenleg alkalmazott napkollektorok különféle megoldása, a normál és vákumcsöves kivitelben.

Sajnos a Magyarországi benapozási órák száma elsősorban a nyári időszakban, illetve korlátozott mértékben tavasszal és ősszel nyújt lehetőséget a napenergia begyűjtésére.

Ellentmondásos szerepe van a fűtési hasznosítás szempontjából, mert télen amikor a legtöbb energiára lenne szükség,  akkor áll rendelkezésre a legkevesebb napenergia.

Tulajdonképpen csak a használati melegvíz termelésben van mértékadó szerepe. Ha túl sok kollektort helyezünk el a tetőn , és így télen jelentősebb fűtési energiát akarunk nyerni, nyáron nem tudunk mit kezdeni a rengeteg energiával. Ekkor a berendezésekhez extra biztonsági kiegészítések szükségesek, melyek miatt a teljes előnye az ilyen energia hasznosításnak elveszne, kivétel ha netán uszoda víz melegítésre is szükség van.

HŐSZIVATTYÚK

A hőszivattyú elve a következő: a környezetünkben megtalálható anyagok – föld, levegő, stb.-mindegyikének hőtartalma van. Azért nem alkalmasak közvetlenül fűtésre, mert ehhez általában nem elég magas a hőmérsékletük. A hőszivattyú ezen környezetünkben található viszonylag alacsony hőmérsékletű  anyagok hőtartalmát hasznosítja úgy, hogy közben a hőmérsékletét olyan magasra emeli, hogy az már a fűtési berendezéseinkben is hasznosítható legyen. Természetesen ehhez a munkához is energia szükséges. A jó hőszivattyú 1 kW villamos energia befektetésével 3,5-4,5 kW hőenergiát tud előállítani!

Ma elterjedt a gyakorlatban a földszondás víz-víz, illetve a levegő-víz hőszivattyú.

A víz-víz hőszivattyú a föld mélyére engedett zárt rendszerű ( 50-100 m mély) szonda segítségével csaknem folyamatosan 5-10 °C hőmérsékletű vizet szolgáltat, melyet a hőszivattyú 35-50°C fűtési vízzé alakítja át. Természetesen a  két vízoldal el van választva egymástól, nem a talajvizet szivattyúzzák ki a földből, csak az ott keringtetett víz melegszik fel a föld belső hőmérsékletének megfelelően. Az ilyen típusú hőszivattyú nyáron hűtésre is alkalmas a padlófűtések és falfűtések megléte esetén, természetesen a hűtéskor a páralecsapódás elkerülése érdekében a harmatponti hőmérséklet kontrolálásával.

  A levegő-víz hőszivattyú a környezeti levegőből közvetlenül nyeri a fűtési energiát. Az előállított fűtési melegvíz itt is 35-50°C hőmérsékletű. Magyarországon a viszonylag enyhe teleknek köszönhetően megfelelően méretezett berendezéssel mínusz 2°C külső hőmérsékletig tud érdemben hőt szolgáltatni ez a hőszivattyú. Mivel ennél hidegebb hőmérséklet a magyarországi teleken csak  alig 2-4 hétig fordul elő, a fűtési idény (6 hónap) jelentős részében a levegő- víz hőszivattyú egyedül tudja biztosítani mind a használati melegvíz, mind a fűtési melegvíz előállítását. A korszerű hőszivattyúk egyszerűen csatlakoztathatók a meglévő fűtési berendezésekhez is. A teljes fűtési szezon áthidalására kiegészítő fűtés alkalmazása szükséges. Ennek módja a különböző hagyományos berendezések alkalmazása. A levegő- víz hőszivattyúk kisebb méretei is alkalmasak nyári hűtési funkcióra.

Összegezve: A korszerű energia ellátás megköveteli a környezetünkben fellelhető energiák minél nagyobb hányadának hasznosítását. Ez nem csak a környezetünk érdeke, hanem a saját költségeink megkímélése is ezt kívánja tőlünk!

A napenergia és hőszivattyú alkalmazásával a beruházási költségeink 3-8 éven belül megtérülnek. Ismerve az Európában jelenleg ismert versenyképes ( gáz és villany) energia árakat, könnyen megjósolható, hogy a jelenlegi magyarországi gáz fűtési rendszer éves költsége egy családi ház vonatkozásában még a mai árakhoz képest is  hamarosan közel megduplázódik. A villamos energia árak egész európában alacsonyabbak a nálunk érvényben lévőnél. A jövő tehát a hőszivattyú, melynek üzemeltetési költségei várhatóan csökkenő tendenciát fognak mutatni.

Már Magyarországon is bevezették a GEO tarifát, mely közel 40%-al olcsóbban biztosítja az elektromos energiát a felhasználóknak.

 Szekeres Károly

A mostanában egyre inkább alkalmazott padló és falfűtéseknél az energia megtakarításon kívül állagvédelmi okok is igénylik a szabályozás megépítését. A padló felületi hőmérsékletét egészségügyi okok miatt 26°C ban szokás  maximálni. Ennek ellenére tapasztalom a laikus hozzáállást, miszerint „milyen jó a padlófűtésem: érzem, hogy jó meleg a padló”. Ilyenkor általában a tényleges hőmérséklete a padlónak 35-38 ˘C. Természetesen egy két év múlva a padlófűtés felett lévő esztrich réteg és a padlóburkolat fellazul, összetöredezetté válik. Ennek oka a túl magas padlófűtési előremenő hőmérséklet.

A korszerű fűtési technológiák, a hőszivattyúk, a napkollektorok alkalmazása- bár beruházás igényesek- mind a szabályozás technika alkalmazását feltételezik, a drága energia minimalizálása érdekében.

Javaslom tehát mindenkinek, a saját berendezésének felülvizsgálatát ahhoz hogy a jövőben ne az energia szolgáltatókat támogassuk a korszerűtlen berendezésünk üzemeltetésével,  hanem a saját zsebünkbe maradjon minél több.

Ehhez nyújtok sokéves tervezői és kivitelezői tapasztalatommal segítséget. A beavatkozással fűtési berendezése a jelenlegi kialakításától függően 30-50 %-os üzemeltetési költség megtakarítással fog a jövőben üzemelni. Ezt garantálni tudom!

Szekeres Károly

A gyakorlati életben tapasztalom, hogy a régen épült – de esetenként az új -  épületekben (is), a fűtési berendezés túlméretezett, a tervező majd a kivitelező is a nagyobb méreteket választja a szükségesnél a biztonság érdekében. Ez még nem lenne baj, ha a tulajdonos az építkezés vége felé érve nem spórolna oly mértékben, hogy a szabályozást, nem hagyná el. Ez utóbbi biztosítaná a túlméretezett berendezés működésének, a szükséges mértékre történő korlátozását.

A fali termosztát alkalmazása még nem szabályozás!

A termosztát a berendezést csak ki és bekapcsolja. A feleslegesen magas fűtési előremenő hőmérséklet esetén a lakásban egyszer nagyon meleget, egyszer hűvöset érzünk, a hőmérséklet szélső értékei eltávolodnak egymástól, a komfort érzetünk lecsökken. Ennek oka hogy a túl magas előremenő hőmérsékletű víz benne marad a radiátorokba, ez a termosztát kikapcsolása után tovább fűti a lakást, jelentősen túllendítve a belső hőmérsékletet az előírtnál. Amíg lakás nem hűl ki a termosztáton beállított általában 2°C-al alacsonyabb bekapcsolási hőmérsékletre a fűtési berendezés áll. Ilyen működtetés mellett a következőket tapasztalhatjuk.:

    20°C – ra állított termosztát esetén a belső hőmérséklet 26 és 18°C között ingadozik.

Ennek ellenére a fűtési számlánk magas lesz, és a jelenlegi és tovább várható energia árak mellett továbbra is évről évre növekszik.   A feleslegesen  nagyobb kazánnál, nagyobb a tüzelési veszteség, ami eltávozik a kéményen keresztül, azonban ezt is mi fizetjük!

Az időjárás függő szabályozás segítségével a szabályozatlanhoz képest akár 40-50% megtakarítás is elérhető. Természetesen a lakás hőmérsékletével is csínján kell bánni, mert minden 1°C hőmérséklet csökkentés további 5% éves energia megtakarítást fog eredményezni, jelentősen lecsökkentve a kiadásainkat.

Szekeres Károly