Itt a fűtési szezon!

A FŰTÉSI BERENDEZÉSEKET INDULÁS ELŐTT ELLENŐRIZNI KELL!

NE FIZESSEN TÖBBET MINDEN ÉVBEN!

Megfelelően kiépített szabályozással és beszabályozott berendezéssel akár 50% MEGTAKARÍTÁS!

Tervezési és kivitelezési kérdésekben - lebonyolítással együtt - állok rendelkezésükre (30 éves gyakorlattal):

Szekeres Károly

okleveles gépészmérnök

06-30-677-0056

Javaslom mindenkinek...

A korszerű fűtési technológiák, a hőszivattyúk, a napkollektorok alkalmazása- bár beruházás igényesek- mind a szabályozás technika alkalmazását feltételezik, a drága energia minimalizálása érdekében. Javaslom tehát mindenkinek, a saját berendezésének felülvizsgálatát ahhoz hogy a jövőben ne az energia szolgáltatókat támogassuk a korszerűtlen berendezésünk üzemeltetésével, hanem a saját zsebünkben maradjon minél több.

Friss

Archívum

Az a legolcsóbb energia, amit nem használunk fel!

2009.11.03. 10:20 joebalna

HŐSZIVATTYÚK ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS - miért éri meg?

A háztartások épületek korszerű energia ellátásában egyre inkább megjelenik a drága és bizonytalan jövőjű gázenergia kiváltásaként, a napenergiát hasznosító napkollektor mint kiegészítő fűtés, és teljes alternatívaként a hőszivattyú, mely a környeztünkben mindig jelenlévő –vagy a földben, vagy a levegőben található – hőenergia hasznosítására szolgál.

 

 NAPENERGIA

Ismert megoldása volt régen, a nyaralók kertjében lépten- nyomon látható feketére festett dísztelen hordók és hozzá tartozó zuhanyrózsa, mely az olcsó melegvízellátást volt hivatott megoldani.

Ennek korszerű, és nem utolsósorban jóval nagyobb hatásfokú megoldása, a jelenleg alkalmazott napkollektorok különféle megoldása, a normál és vákumcsöves kivitelben.

Sajnos a Magyarországi benapozási órák száma elsősorban a nyári időszakban, illetve korlátozott mértékben tavasszal és ősszel nyújt lehetőséget a napenergia begyűjtésére.

Ellentmondásos szerepe van a fűtési hasznosítás szempontjából, mert télen amikor a legtöbb energiára lenne szükség,  akkor áll rendelkezésre a legkevesebb napenergia.

Tulajdonképpen csak a használati melegvíz termelésben van mértékadó szerepe. Ha túl sok kollektort helyezünk el a tetőn , és így télen jelentősebb fűtési energiát akarunk nyerni, nyáron nem tudunk mit kezdeni a rengeteg energiával. Ekkor a berendezésekhez extra biztonsági kiegészítések szükségesek, melyek miatt a teljes előnye az ilyen energia hasznosításnak elveszne, kivétel ha netán uszoda víz melegítésre is szükség van.

 

HŐSZIVATTYÚK

A hőszivattyú elve a következő: a környezetünkben megtalálható anyagok – föld, levegő, stb.-mindegyikének hőtartalma van. Azért nem alkalmasak közvetlenül fűtésre, mert ehhez általában nem elég magas a hőmérsékletük. A hőszivattyú ezen környezetünkben található viszonylag alacsony hőmérsékletű  anyagok hőtartalmát hasznosítja úgy, hogy közben a hőmérsékletét olyan magasra emeli, hogy az már a fűtési berendezéseinkben is hasznosítható legyen. Természetesen ehhez a munkához is energia szükséges. A jó hőszivattyú 1 kW villamos energia befektetésével 3,5-4,5 kW hőenergiát tud előállítani!

Ma elterjedt a gyakorlatban a földszondás víz-víz, illetve a levegő-víz hőszivattyú.

A víz-víz hőszivattyú a föld mélyére engedett zárt rendszerű ( 50-100 m mély) szonda segítségével csaknem folyamatosan 5-10 °C hőmérsékletű vizet szolgáltat, melyet a hőszivattyú 35-50°C fűtési vízzé alakítja át. Természetesen a  két vízoldal el van választva egymástól, nem a talajvizet szivattyúzzák ki a földből, csak az ott keringtetett víz melegszik fel a föld belső hőmérsékletének megfelelően. Az ilyen típusú hőszivattyú nyáron hűtésre is alkalmas a padlófűtések és falfűtések megléte esetén, természetesen a hűtéskor a páralecsapódás elkerülése érdekében a harmatponti hőmérséklet kontrolálásával.

 

  A levegő-víz hőszivattyú a környezeti levegőből közvetlenül nyeri a fűtési energiát. Az előállított fűtési melegvíz itt is 35-50°C hőmérsékletű. Magyarországon a viszonylag enyhe teleknek köszönhetően megfelelően méretezett berendezéssel mínusz 2°C külső hőmérsékletig tud érdemben hőt szolgáltatni ez a hőszivattyú. Mivel ennél hidegebb hőmérséklet a magyarországi teleken csak  alig 2-4 hétig fordul elő, a fűtési idény (6 hónap) jelentős részében a levegő- víz hőszivattyú egyedül tudja biztosítani mind a használati melegvíz, mind a fűtési melegvíz előállítását. A korszerű hőszivattyúk egyszerűen csatlakoztathatók a meglévő fűtési berendezésekhez is. A teljes fűtési szezon áthidalására kiegészítő fűtés alkalmazása szükséges. Ennek módja a különböző hagyományos berendezések alkalmazása. A levegő- víz hőszivattyúk kisebb méretei is alkalmasak nyári hűtési funkcióra.

Összegezve: A korszerű energia ellátás megköveteli a környezetünkben fellelhető energiák minél nagyobb hányadának hasznosítását. Ez nem csak a környezetünk érdeke, hanem a saját költségeink megkímélése is ezt kívánja tőlünk!

A napenergia és hőszivattyú alkalmazásával a beruházási költségeink 3-8 éven belül megtérülnek. Ismerve az Európában jelenleg ismert versenyképes ( gáz és villany) energia árakat, könnyen megjósolható, hogy a jelenlegi magyarországi gáz fűtési rendszer éves költsége egy családi ház vonatkozásában még a mai árakhoz képest is  hamarosan közel megduplázódik. A villamos energia árak egész európában alacsonyabbak a nálunk érvényben lévőnél. A jövő tehát a hőszivattyú, melynek üzemeltetési költségei várhatóan csökkenő tendenciát fognak mutatni.

Már Magyarországon is bevezették a GEO tarifát, mely közel 40%-al olcsóbban biztosítja az elektromos energiát a felhasználóknak.

 

 Szekeres Károly

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://futesmegoldas.blog.hu/api/trackback/id/tr81494985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása